Úgy néz ki februárban megint eltűnök mindenki szeme elől néhány hétre, fogom a jól megszokott hátizsákot és Délkelet-Ázsia felé veszem az irányt. Ez az egy hónap reményeim szerint pont jó lesz a fejem alapos kiszellőztetésére, ami jócskán rámfér mostanában. Hasonlóan mint a korábbi utazások alatt íródott blog, az idén is lesznek tudósítások arról, hogy épp merre járok és mi történik a világnak azon a részén ahol aznap reggel felébredtem. Mindezt persze igyekszem majd naprakész információkkal teletűzdelni, hogy hasznos is legyen a dolog. A blog idei címével azért egy kicsit túloztam, mert - bár az eddigi utazási szokásaimat követve igyekszem minimalizálni a költségeket - amire költeni kell arra bizony nincs mese költeni kell.
Délkelet-Ázsia a maga több mint négy és félmillió négyzetkilométerével majdnem egy fél Európa ami jócskán tartogat látnivalót. Amellett, hogy szinte egész évben remek az idő, van egy különösen jó hangulata is, így számomra még mindig nem unalmas hely. Persze gondolkodtam rajta, hogy idén lehetne más az úticél a rengeteg hely közül ahová független utazóként menni lehet, de végül mégis ez lett. A sok terv ami a fejemben van szép lassan de eltökélten, majd valami későbbi időpontban lesz megvalósítva. A jelenlegi utitervvel kapcsolatban e sorok írásakor még csak annyi biztos (vagy még annyi sem), hogy február 3-án. Kuala Lumpurban tesz le az Egyptair MS970-es járata, amire az idén egészen jó áron sikerült jegyet szereznem. Onnan pedig még a jövő zenéje, talán a Fülöp-szigetek, Indonézia esetleg Burma. De ki tudja, manapság mindig minden változik...
No comments:
Post a Comment
Ezt mondom: