8814logo 8814alcim
transparent iamsocial 8814exploreronpicasa youtube sendamessage recommend

Wednesday 15 September 2010

elbrusz, kabardino-balkaria



Terskol - Azau - Krugozor














 
   Nem sietünk a felkeléssel, a hegyen a lassú haladás technikáját akarjuk alkalmazni ami nem több mint napi ötszáz méternyi emelkedést jelent az alvási szintek között. Az út nehézsége 2B az Orosz skálán így - legalábbis a csúcstámadás napját kivéve - bőven lesz időnk és kényelmesen haladhatunk felfelé. A Terskol-Azau távot gyalog tesszük meg az enyhén emelkedő országúton, nem egész egy óra múlva a régi felvonóház-monstrum árnyékában teázunk. Azau nagyjából két tucat házból meg néhány bazárból álló kis település, helyiektől meg itteni mászóktól hangos leginkább valami vásári forgatagra emlékeztet. Lábakon álló heggesztett vas tűzhelyeken valami helyi specialitást készítenek, ami biztosan finom de leginkább bosszantó, hogy  a füsttől nem látsz semmit meg levegőt sem kapsz.

Nem is kóstoljuk meg, inkább fogjuk a zsákjainkat és elindulunk a kötélpálya alatt kanyargó sziklatörmelékes úton. A talaj vulkanikus eredetű, a környező falakon fekete, vörösesbarna kőzettel elég zord látványt nyújt. Tulajdonképpen önmagában nagyon szép volna de minden tele vashulladékkal, ipari szeméttel meg drótkötéldarabokkal amitől az egész úgy néz ki mint ahogy a 'zóna' festhet a Stalker-ben. Az idő kezd javulni, a napsütésben kényelmesen 2,5 óra alatt teljesítjük a távot ma éjszakai szállásunkig a Krugozor állomásig (2970m). Ez tulajdonképpen a régi felvonóépület, hasonló vasbeton monstrum mint a lenti. Minden kialt, csak a gépkezelő személyzet és néhány helyi tourist van fent akik a kabinnal érkeztek. Körös körül sziklatörmelék, táborhelynek nem épp ideális azon gondolkozunk, hogy valahol az épületben húzzuk meg magunkat éjszakára de az egész barátságtalan szürke hideg és huzatos, ezért inkább körbejárjuk a környéket hátha találunk egy jobb helyet. 

Végül úgy döntünk, mégis kint töltjük az éjszakát, adódik is egy hely a felvonóház teraszának vasbeton lemeze alatt így egyúttal védve leszünk az esőtől ami megint elkezdett cseperegni. Praktikusan nem akarjuk eláztatni a sátrunkat főként a plusz súly miatt amit cipelése jelentene. Így is küzdünk minden dekagrammal, feljebb pedig az egyre ritkuló levegő miatt még rosszabb lesz. Ennek szellemében sátorállítás után korai vacsora, hogy tartalékainkat fogyasszuk főzünk egy jó levest utána pedig finom helyi meg otthoni sajtot eszünk. 

Kora este alszunk, vagy legalábbis megpróbálunk mást úgysem tehetünk mert szakad az eső. Következő úticélunk a Mir állomás, ami a ház melletti sziklák mögött magasodik.

No comments:

Post a Comment

Ezt mondom: