kanchanaburi, thaiföld

A BURMA-THAIFÖLD VASÚTVONAL  Miutan tegnap del korul megerkeztunk Kanchanaburiba, egybol elkezdtunk korbenezni mi itt a latnivalo, es hogy ezeket hogyan tudnank legolcsobban es lehetoleg masfel napon belul megnezni. Persze sehogy, mert ehhez tul sok latnivalo van a kornyeken, igyhat szelektalni kellett. Mondjuk eleve megvolt az a nehany hely ami miatt ide jottunk, mint peldaul a Kwai folyo hires hidja meg az Erawan vizeses, de a tervek mint tudjuk mindig csak tervek nem egeszen igy alakult.

Eloszor is koran szembesultunk vele, hogy itt a varosban elegge ipari modon mukodtetik a turizmust mert helyi tarsasag nelkul nem vagy egyaltalan nem olcsobban viszont egesz biztosan lassabban tudsz latvanyossagokat nezni. Miutan egy hozzank csapodott izraeli utitarsunk tanacsara a Sugar Cane nevu folyoparti bungallosoron 150 baht/bungallo aron sikerult szallast talalnunk, az elso nap bereltunk egy biciklit 40 bahtert es korbejartuk a varost, illetve amit ezzel lehetett. Igy sikerult megneznunk az itt elesett Szovetseges es Japan katonai temetot (egymas mellett), a Kwai folyo hires hidjat, ami tenyleg egy nagyon szep racsos hid - bar teleaggattak bena szines lampakkal amit neha fel is kapcsolnak, szerencsere nem mindig - es a helyi vasutallomast, ahol nagy betukkel az fogad hogy ha kulfoldi vagy neked bizony 100 baht a jegyar.

Mivel a fentiekkel jol el is toltottuk a nap hatralevo reszet, es ugy lattuk hogy egy helyi taxi illetve utazasi tarsasag nelkul egy nap alatt nem tudunk megnezni egynel tobb latvanyossagot igy bejelentkeztunk egy ot allomasbol allo turaba, mint kesobb kiderult megosztva egy angol, egy thai es ket francia turistaval. Ok eleg jo fejek voltak, foleg az angol aki egyebkent utal angliaban elni mert draga, ezert inkabb itt Chiang Maiban tengeti napjait.

Az elso allomas egy vizeses volt persze nem az Erawan, de latva az evszakhoz kepest is kicsi vizhozamot mar egyaltalan nem bantam hogy azt nem fogom latni. Ami sokkal jobban erdekelt az a masodik vilaghaboru alatt 20 honap es tobb mint szazezer ember elet aran megepitett Burma-Thaifold vasutvonal volt.

A Japan hadero a masodik vilaghaboruban foglyul ejtett mintegy 60 ezer szovetseges katona deportalasaval 1942-ben kezdte meg ennek a strategiailag fontos vasutvonalnak az epiteset. Kesobb miutan rengetegen haltak meg, tovabbi azsiai munkaerovel - akik korulbelul 200 ezren voltak - potoltak ezt a veszteseget. Husz honap alatt megepitettek 415 kilometer vasutat, ebertelen korulmenyek kozt kuzdve a hoseggel, betegsegekkel, alultaplaltsaggal a sziklas hegyoldalban mindenfele gepi segitseg nelkul pusztan kezi erovel.

Amikor megerkeztunk a helyszinen emelt muzeumhoz es mondtak, hogy itt 20 percet akarnak eltolteni, elkezdtem alkudozni hogy mi lenne ha a kovetkezo seggaztatos erdei termalforrast en kihagynam es cserebe vegig gyalogolhatnek a kb. 4 km hosszu vonalszakaszon. Miutan a helyi arcnak sikerult megertenie mit akarok hosszas fejvakaras mellett belement a dologba, megigerve hogy kapunk akkor ket es fel orat a dologra es visszajonnek ertunk.

Igy utolag is azt mondom hogy nem csalt a megerzesem nagyon megerte ez a tura, onmagaban a taj is magyon szep, illetve ami a vasutbol megmaradt szinten. Ez a szakasz (mi a 4 kilometerbol harmat jartunk be mert vissza kellett erni) mar az agyazatig vissza van bontva illetve elhordtak, de a bevagasok amik kozul nem egy eleri a tiz meter folotti szintet es a toltesek helyett valaha volt, mara mar elpusztult faszerkezetek maradvanyai lenyugozoek. Rengeteg sindarab, sinszog es keresztalj is ott van hagyva elszortan. Es a legjobb, hogy erre mas turista nem is jon vagy csak nagyon kevesen igy nyugodtan nezelodhet az ember a fak meg a bambuszok kozott.

A mai nap igy el is telt a blogiras utan mar csak arra van idom hogy szerezzek egy buszjegyet vissza Bangkokba. Ezzel holnap el is hagyjuk Thaifold kozepso reszet es tovabb indulunk Krabi majd meg lejjebb Malajzia fele.