el nido, fülöp szigetek

   Két napja tengődünk ebben az észak palawani kis faluban, az egész egy csendes öböl fehér homokos tengerparttal meg nagyjából három hosszabb párhuzamos utcával. Egy kis lassulás a sok rohanás után. A beszámolók szerint a El Nido gazdag tengeralatti élővilága miatt kedvelt, de szerencsére a turisták tömegei még nem lepték el. Néhány ember érkezik csak a délutáni busszal, nyakig poros mind, a hosszú és fárasztó út megszűri az utazókat.

A tervünk a szokásos dolgokon kívül a közeli szigetek és korallzátonyok felfedezése, így betérünk az egyik volt helyi halászhoz akinek vannak csónakjai meg egy másfélszer másfél méteres irodája ahol megkopott de használható búvármaszkokat lehet kölcsönözni. Manapság már inkább csak embereket fuvarozgat halászat helyett, kényelmesebb meg talán jobban is fizet. A menetrend elég egyszerű, mutat egy térképet "A" és "F" között jelölt útvonalakkal, az ember meg választ belőle vagy ha sok ideje van akkor sorban végigjárja őket, minden napra jut egy. Elsőre az A jelűre nevezünk be, tulajdonképpen mindegy melyik mindnek jó híre van. 

Reggel felkelés után kávé a teraszon aztán tíz méter gyaloglás a csónakig és kilenckor már robogunk a sokszáznyi trópusi kúpkarszt között, majd háromnegyed óra után érkezünk az első állomásra. A mélység néhol csak fél méteres a legtöbb helyen három vagy négy lehet, a víz alatt pedig egy egészen más világ fogad - sokezernyi korall, teknősök, halak, halrajok a paletta minden árnyalatában. Később egy sekély részen úszom a mélység talán egyméteres aztán hirtelen merőlegesen leszakad az egész több tíz méter, az alja a sötétségbe veszik. Követem a merőleges falat ami egészen a néhány száz méternyire lévő másik korallhomokos partig tart, az élővilág formái és színei kimeríthetetlenül változatosak. Nem csalódom később sem az útvonal jobbnál jobb helyeket rejt, jó két napig nem is csinálunk mást mint a nap nagy részében úszkálunk meg pihengetünk és próbáljuk befogadni a látottakat. 

A nagy semmittevés közben azért csináltunk jó sok képet is az egyik utitársam vízalatti kamerájával így a mai szövegelés helyett inkább azokat csatolom, azt hiszem sokkal jobban visszaadják a hely hangulatát.