8814logo 8814alcim
transparent iamsocial 8814exploreronpicasa youtube sendamessage recommend

Thursday 4 February 2010

kuala lumpur, malajzia

   Miután nagynehezen felkeltem nagyjából 8 körül, összepakoltam a cuccomat aztán le is léptem otthonos szobámból amit tegnap gyorsan sikerült kivennem. Összesen annyi hely volt benne, hogy épp elférjen az ember az ágy mellett ablaka egy sem, minek az. De legalább nem volt drága és nem kellett sokat gondolkodnom innen hogyan érem el mai első uticélomat a KL Towert.

El is indultam gyalog kényelmesen, az indiai és a kínai negyedet nagyjából szétválasztó úton. A torony egy nagy parkban áll, ami egy domb tulajdonképpen így célszerűen ennek is a tetején. Mikor odaértem a portás egyből leültetett hogy ne fárasszam magam van ingyenes busz a toronyig. Egyből sejtettem, hogy csel van a dologban mert ugye tudjuk, hogy semmi sincs ingyen de mindenképp fel akartam menni úgyhogy nem nagyon firtattam, mehetnék-e esetleg gyalog. A táv egyébként nagyjából kétszáz méter tíz százalékos emelkedővel. A csel meg az, hogy nem tudsz simán olyan jegyet venni amivel felmész a toronyba és kész, hanem össze van kötve mindenféle hülye programmal mint például kulturális falu - természetesen mű - meg lovaglás pónilovon és hasonlók. De az ember innen már nehezebben fordul vissza mintha az elején ki lenne írva az ár. Mivel a körítés nem érdekelt befizettem valamelyik package túrára. Gondoltam felmegyek szétnézni aztán továbbállok. Pár perc múlva már röpített is felfelé a lift több mint kétszázötven méternyi magasságba. Az egész nem sokkal volt több mint amikor a Jókai utcában felliftezek a negyedikre reggelenként munkanapon. A kilátás nagyon pazar innen minden aprónak tűnik, az emberek, autók még az üzleti negyed toronyházai is. Talán csak a Petronas tornyok nem. Néhány fotó és kicsit több bambulás után, úgy gondoltam a Petronas tornyok felé veszem az irányt. Egy kedves recepciós lány elmondta, hogyan jutok át a parkon amit azért még szerettem volna látni ha már benne volt a jegyárban mint az egyetlen további, értelmes program. A parkok errefelé irígylésre méltóan szépek, ráadásul sok van belőlük. Persze minden adott hozzá, a növényzet, beépítetlen területek, napi kiadós eső de emellett komolyan is veszik. Nulla szemét, mindig gondozott gyep, karbantartott ösvények, mintha nem is ázsiában volnánk.

Már majdnem én is elhittem, hogy mégsincs itt káosz legalábbis itt a fővárosban nem, amikor elértem a park kijáratát és belecsöppentem a mindennapi forgalomba. Egyből az első nap sikerült majdnem kétszer kinyíratnom magamat valami állat motorossal pedig figyelek ám rendesen. Már odáig is eljutottam, hogy automatikusan jobbra nézek amikor lelépek a szegélyről de ez sem segít, motorosok mindenhonnan meg tudnak jelenni egy pillanat alatt. Rövid séta után a gyilkos meleg elől bemenekültem az ikertornyok alatti bevásárlóközpontba. Mivel ezeket a helyeket általában nem sokáig bírom, kis hűsölés után buszra szálltam Chinatown felé. Az itteni BKV nagyon komoly járgányokkal tolja, le is fényképeztem. A legjobb, hogy - valami irdatlan hangerővel - jár a jegyedhez a zene is, barkács hifi cuccból a sofőr feje fölé szerelve és persze az épp aktuális ázsiai sztár előadásában. Viszont cserébe 1 helyi pénz a jegy ára ami manapság kb 55 forint.

A nap további részét céltalan bolyongással és azzal egybefont kajálással meg természetesen kávézással töltöttem. Most pedig miután szétfagyasztott a reptéri busz sofőrje aki már megint elmebeteg módon nyomta a hideget, itt ücsörgök a fapados terminálban ahonnan pár óra múlva indul a gépem. Megpróbálok felcsatlakozni valamelyik wifi hálózatra, az előbb láttam egy Starbucks-ot.... ha nem sikerül legközelebb a Fülöp szigetekről jelentkezem. Stresszmentes jó munkát!




No comments:

Post a Comment

Ezt mondom: